Bizony sötét vizekre evez a néző ezzel a filmmel. Nem egy egyszerű élményről van szó, nem csupa kacagás és vidámság ez az alkotás (annak ellenére, hogy néha-néha megajándékoz minket a nehéz pillanatokban legalább egy mosolyra való jelenettel) Sőt, néhány háztartásban biztosan kevesebb teflon serpenyő lesz ezután az igaz történet után. Ennek ellenére mindenkinek erősen tudom ajánlani a filmet, kár lenne kihagyni. Kifejezetten érdekes és tanulságos történet a rendszerről, hatalomról és a kisemberek erejéről.


A film egy vegyicégeket védő ügyvédet mutat be nekünk, aki épp a ranglétrán lép egyre feljebb. Egy régi családi barát (Wilbur Tennant) azonban felkeresi, és így keveredik bele Robert egy igen komoly ügybe. Pozíciója ellenére segítene szeretne valamilyen úton a családnak. A probléma abból áll, hogy meghalnak a gazda marhái látszólag indokolatlanul, ám Wilbur esküszik, hogy a DuPont cég szennyezi a vizeket. Robert (Mark Ruffalo) kezdetben csak megnyugtatást, esetleg valamiféle igazságot is szeretne adni a gazdának, így kikér egy rövid vegyi listát, ahol több elemen is megakad a szeme, köztük a PFOA nevezetű anyagon, amiről sehol nem talál semmilyen információt. Egyre nő a gyanú, hogy valamit rejteget a cég és a sorozatos felkeresések elutasítása után Robert úgy dönt, inkább kiperli az összes iratot a cégtől. Szürreális mennyiségű papírt küld a DuPont neki, remélve, hogy ennyi dokumentumot képtelen lesz végig vizsgálni. Robert azonban inkább háttérbe szorít mindent (családját is), és sokkoló dolgokat fedez fel nyomozása alatt. Szinte pánikolva, őrült módon kezeli a megszerzett információkat, miszerint a DuPont mindenkit megmérgez a PFOA nevezetű anyaggal. Megkezdődnek a perek, a félelem, és az egészségügyi vizsgálatok.

Sok szemszöget láthatunk a filmen keresztül, például, hogy kire, milyen hatással voltak ezek az intézkedések, de a végeredmény mindenki esetében ugyan az volt: káros. Gyors folyamatnak tűnhet mindez, és valóban igen aktív munka folyt a háttérben, mégis több mint húsz évbe telt mire valamelyest lezárult a per. Ám hiába kaptak sokan kártérítést, a DuPont továbbra sem ismerte el, hogy hibázott volna. A történet lezáratlan, mert a harc tovább folytatódik a való életben. Mark Ruffalo megküzdött a Sötét vizeken jogaiért és nyugodt szívvel mondhatom, hogy helyesen tette. Sokan pályáztak a történetre, de végül neki sikerült létre hoznia ezt a kissé hosszú, de kiváló művet. Nem csak producerként, de Robert Billott főszerepében is ő jelenik meg. A filmet az Oscar-díjra jelölt Todd Haynes rendezte és mellette még megjelenik néhány híresebb színész is: Anne Hathaway (Robert felesége, Sarah Barlage), Tim Robbins (Tom Terp), Bill Pullman (Harry Dietzler). Illetve, ami számomra kifejezetten pozitívum volt, hogy a film olyan szereplőket is bemutatott, akik valóban a történet részesei, akik valóban átélték mindazt, amiről a film szól. Ezért is csak dicsérni tudok mindenkit. Egytől-egyig jól hozták szerepüket az emberek. Anna Hathawyre szinte rá sem lehetett ismerni a 2000-es évek előtt játszódó jelenetekben és habár nem volt nagy szerepe, esszenciális volt a jelenléte. Akár abban, hogy korképet adjon a jogi pályán végzett nők helyzetéről, akár, hogy összegezze nekünk Robert munkáját és jellemét csupán néhány mondattal. Az önmagát alakító Bucky Bailey jelenete pedig szívszorító, annak ellenére, hogy mosolyt csal az ember arcára.

Az idő múlása a környezetben, a díszletben nagyon jól kidolgozott és hiteles. A színek alkalmazása tökéletes. A sárgás, hideg árnyalat használata az egész film alatt egy kissé nyomasztó, kilátástalan hangulatot ad az egész filmnek. A színek miatt híresen lehúzott Superman filmmel szemben itt pontosan erre volt szükség. A sárga beteges, bizonytalan hatása és a kék passzív, melankolikus hatása komorrá teszi Robert hosszú, magányos küzdelmét. Néhány kamerafelvétel önmagáért beszél a film során. A beteg tehén szemein, vagy esetleg a főszereplő szemein keresztül láthatjuk a világot maguk körül, amint a halál megkörnyékezi őket. Az épületeket, a környezetet meglepő módon alkalmazzák a felvételek során, sokszor szinte gyönyör a szemnek egy-két kreatív megoldás. Hiányosságokat, problémákat ennél a filmnél úgy érzem nem feltétlenül szükséges részletesen kiemelni, hiszen a DuPont annyi malőrt követett el pályafutása alatt, hogy a film bármely hibája eltörpülne mellettük.

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés1 Vote70


95
Értékelés
Sötét vizeken
Összességében
A Sötét vizeken gyönyörű megoldásokkal dolgozik a történet feldolgozás szempontjából nézve. A színészek valóban oda tették magukat. Mikor elindultam megnézni, a Spotlight című film volt a mércém, és hasonló érzésekkel hagytam el a mozitermet, mint a 2015-ös film után. Zárásként annyit mondhatok, hogy: több nézőt a moziba, kevesebb teflont a konyhába.
Pozitívumok
Kreatív és lebilincselő kameramunka
Kifogástalan alakítások, látszik, hogy mindenki számára fontos volt a film
Mélyreható betekintést nyújt a jogi és nagyvállalati világba
Negatívumok
Kissé hosszú játékidő