Az elkötelezettség becsülendő tulajdonság addig, amíg nem válik rögeszmévé. Attól kezdve káros monománia lesz belőle, az ember pedig mindent letarol célja elérése érdekében. Egyre borzasztóbbá válhat a megszállottság, idővel pedig szeretteit és barátait egyaránt eltaszítja, miközben saját magának is csak árt. Ez gyakran kapcsolódhat a múlt traumáihoz, és a helyrehozhatatlan tragédiák beteges visszatekerésére tett kísérletek is hozzájárulhatnak az ilyen állapothoz. KarynKusama legújabb filmje ezt az állapotot vizsgálja meg, és a Pusztító egy hatékony, bár kliséktől hemzsegő alkotás.

Erin Bell nyomozó évekkel ezelőtt beépült egy bűnbandába, amely akció tragikusan ért véget. Az áldozatokkal járó eredménytelen kudarc ma is nyomasztja és életunttá tette.Főnökük, Silas pedig most visszatért: egy provokáló üzenetet küld, a nő pedig gyakorlatilag bármi áron hajlandó levadászni őt, és megbosszulni a történteket.

Nicole Kidman fantasztikus és rémületes odaadással testesíti meg Erint. Az alkoholista, önpusztító életmód hatását látványosan érezteti, és ugyan a remek sminkmesteri munka is hozzáadódik az alakításhoz, Kidman kiábrándult, a múltban élő tekintete adja a lelkét a karakternek. Egyértelműen látszik, hogy évekkel ezelőtt abbahagyta élvezni az életet, és napjai most már csak arról szólnak, hogy túléljen, egyik pillanatról a másikra. Pont emiatt kavarja fel az állóvizet Silas visszatérte, aki ezzel új létértelmet ad Erinnek. Így amikor az ügyöndolgozik, tekintetében jelen van az elkötelezettség, ami fokozatosan válik mindent elsöprő megszálltsággá, miközben korlátokat nem ismerve koslat nyomról nyomra.




Erin a film egyértelmű fókusza, így a többiek gyakorlatilag csak azért van jelen, hogy az ő jellemét kiegészítse, formáljaés jelenetről jelenetre átsegítse. Elindul a banda meglévő tagjai után – akikkel szintén kíméletlen volt az idő vasfoga –, hogy elvezessék Silashoz. Ezek a találkozások, a szereplők mennyiségéből és a film hosszából fakadóan viszonylag rövidek, bár a közbeiktatott visszaemlékezésekkel együtt ugyan sablonos, de kerekebb figurákká válhatnak. TobyKebbel Silast egy könyörtelen, tébolyodott, de mégis karizmatikus alakká próbálja formálni, bár korlátozott játékideje miatt ez nem valósul meg hitelesen. Sebastian Stan Chris bőrébe bújik, aki Erin egykori társa volt: őt szintén keveset láthatjuk, de jobban hozzájárul Erin jellemformálásához, mint bárki más.

A Pusztító stabilan vezet végig könyörtelen narratíváján,gyakorlatilag bevetve az összes műfaji trükköt. A klisék torlódása érdektelenné teszi időnként, de ettől függetlenül leköti a figyelmet. Hiába tartogat meglepetéseket, a hozzájuk vezető út sokszor van unalommal kikövezve. A múltbéli történetszál végkimenetele is eléggé kiszámítható, bár szükséges Erin karakterívéhez. Sőt, Nicole Kidman alakítása is többrétűvé válik, hiszen láthatjuk, hogy miből vált azzá, aki ma.

A film erőssége – Kidman játéka mellett – központi témájának kíméletlen ábrázolásmódja. Erin borzasztóan fest és viselkedik, és egyértelműen látszik rajta, hogy nem leli értelmét életének. A bosszúvágy az egyetlen, ami élteti, és olyan határozott tudatosságot ad neki, amelyet már rég elveszített. Remekül jelenik meg a reménytelenek lelki világa, és valamilyen formában a függőséget is hitelesen mutatja be. Erin alkoholista, de talán a megtorlás az, aminek függőjévé válik. Bármit megtesz azért, hogy utolérje Silast, rögeszméjévé válik, és mindent hajlandó erre feltenni. Mindezt brutális odaadással, amely az alkohol mámorító fátyla alatti meglepő céltudatosságról árulkodik.

Kiszámíthatósága és folyamatos kliséi ellenére a Pusztító egy fájdalommal teli, fókuszált boncolgatása egy megtört karakternek, akit Nicole Kidman elkötelezettsége és eltökéltsége tesz azzá, aki. Ezen kívül – klisékkel teli ugyan –, de érdekes megközelítés a lerobbant női kopó előtérbe helyezése. Hiába a kiszámíthatóság, izgalmas az alkotás, és érdemes végignézni. A cselekmény viszont valamilyen formában csak másodlágos, és középpontjában inkább az áll, hogy mennyire káros, ha nem bírunk elszakadni a múlttól, és hogy rögeszméink mennyire tönkre tehetnek minket és emberi kapcsolatainkat; hogy célszerű még időben észlelni a pusztítást, amit okozunk, mert  van egy pont, ahonnan már nincs visszaút.

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés4 Votes76
70
Értékelés
Pusztító
Összességében
Karyn Kusama legújabb filmje egy a megszállottság és rögeszmék káros hatásainak elemzése egy klisékkel telepakolt, de izgalmakat azért tartogató krimibe bújtatva, amelyet Nicole Kidman eltökélt és könyörtelen alakítása tesz igazán egyedivé – elgondolkodtató és sokszor kellemetlen, és esetenként fájdalmasan őszinte.
Pozitívumok
Fantasztikus alakítás Nicole Kidman részéről
Könyörtelen vizsgálata a rögeszmék káros hatásainak
A klisék ellenére tartogat meglepetéseket is
Negatívumok
Gyakran túlzottan kiszámítható
Műfaji kliséktől szenved