Steve McQueen neve 2013-ban robbant be a köztudatba a 12 év rabszolgaság című filmmel, azóta pedig nem is nagyon lehetett hallani róla. Amikor kiderült, hogy az ő kezei közül került ki a Nyughatatlan özvegyek nem volt kérdés, hogy ott a helyem a moziban. Amit pedig kaptam az minden elképzelést felülmúló volt.

Egy rosszul sikerült rablás során négy rabló meghal, ezzel özvegyeket és gyerekeket hagyva maguk után. Az egyetlen baj az, hogy rossz embertől loptak, aki most megmaradt családtagjaikon tervezi behajtani az ellopott pénzt. Az egyik egyedül maradt feleség Veronica Rawlins (Viola Davis) a kezébe veszi az irányítást és megpróbálja végrehajtani a másik három feleséggel, Lindával (Michelle Rodriguez), Alice-el (Elizabeth Debicki) és Amandával (Carrie Coon), a férjeik következő munkáját, hogy ki tudják fizeni az adósságot. De nem is sejtik milyen kemény fába vágták a fejszéjüket, hiszen ez idő alatt éppen az aktuális kerületi kormányzó választás zajlik, amit Jack Mulligan (Colin Farell) tervez megnyerni ellenfelével Jamal Manninggel (Brian Tyree Henry) szemben és ez jócskán megnehezíti a dolgukat.


A színészgárda fenomenális, egy igazi sztárparádé a film, ez abból is látszik, hogy még a legkisebb szerepeket is sokaka számára ismerős arcok játszák. Hiszen a fenti felsoroláson kívül még olyan nevek kaptak helyet McQueen legújabb alkotásában, mint Robert Duvall, John Bernthal, Liam Neeson, Daniel Kaluuya, Garreth Dillahunt, Jackie Weaver, Lukas Haas vagy akár Cynthia Erivo, akinek a Húzós éjszaka az El-Royalban című film után ez a második nagyobb szerepe idén egy Hollywood-i nagy dobásban. Az egészben a legszebb, pedig nem más, mint az, hogy mindenki nagyon hitelesen és erősen játszik, ami egy ilyen szereplő gárdától elvárható. És szerencsére egyikük sem lopja el a másiktól a reflektorfényt.

A történet elsőre talán egyszerűnek tűnhet, de mégis rendkívül sok rétű. Fontos problémákat boncolgat, amelett, hogy szórakoztatni is szeretne. Maga a film egy politikai thriller, heist movie elemekkel megspékelve, éppen ezért nyilvánvaló, hogy a legfontosabb üzenet abszolút politikai. McQueen pedig minden aktuál politikai eseményt, mozgalmat és irányzatot érint, mint például a feminizmus és az afro-amerikaiak helyzete Amerikában. Ezt pedig teszi úgy, hogy egyáltalán nem öncélú az összhatás. Azért a politika mellett ott van még a gyász kérdése és a szeretteink múltban meghozott döntéseinek és megtett cselekedeteinek kihatása életünkre kérdéskör körbejárása is. És talán ez a film legnagyobb negatívuma, hogy annyira sokat akar markolni, annyi mindenre szeretne reflektálni, olyan kétségbeesetten szeretné közvetíteni üzeneteit, hogy egyszerűen elveszik a fókusz és megmarad egy nagyon jó filmnek, holott lehetne, akár kiváló is.

A film hangulata nagyon nyomasztó, akárcsak a témája, szóval aki nem rajong ezért a műfajért és a szerzői filmekért, annak a 2 órás játékidő garantáltan megfogja feküdni a gyomrát. Viszont, aki szereti a hasonló, a megszokottól merőben eltérő alkotásokat, mint amilyen ez is, az nagyon fogja szeretni a Nyughatatlan özvegyeket. Meg vannak a maga szépségei, ahogyan a hibái is, de az ilyen filmek miatt szeretjük a mozit, hiszen az ilyen mozik nem csak szórakoztatni szeretnének minket, hanem kapunk valamit a rendezőből is a filmen keresztül közvetített rejtett üzenete álatal. Ez a film pedig eleget tesz ennek, hiszen McQueen minden egyes kézjegyét magán hordozza.

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés3 Votes32
80
Értékelés
Nyughatatlan özvegyek
Összességében
Steve McQueen öt év múltán sem okozott csalódást a Nyughatatlan özvegyekkel, hozta a tőle megszokott formáját, ami egy meghökkentően komoly társadalmi és politikai problémakat boncolgató heist filmet eredményezett, amelynek az elsöprő sikeréhez nem más, mint az impozáns szereplőgárda asszisztál.
Pozitívumok
Erős színészi játék
Jól megírt, fordulatokkal teli történet
Fontos üzeneteket próbál közvetíteni
A rendező, Steve McQueen stílusa
Negatívumok
Néhol nagyon nyomasztó tud lenni
A sok rejtett üzenet és mondanivaló miatt elveszik a fókusz