Az az érzésem, hogy az év eleji filmdömpingben könnyen elveszhet Thomas Vinterberg legújabb filmje, az ezredfordulós atomtengeralattjáró-katasztrófát feldolgozó Kurszk, azonban hiba lenne nem figyelni erre a mozira. Thomas Vinterberg először a Születésnap című filmjével hívta fel magára a figyelmet még 1998-ban. A Dogma 95 mozgalomba illeszkedő alkotása után, azonban ma már inkább “közönségbarátabb” darabokat készít. A Vadászat című mozija például egészen Oscar-jelölésig vitte 7 évvel ezelőtt. A január 17-én mozikba kerülő legújabb alkotása, a Kurszk egy felkavaró és nem olyan régi tengeralattjáró-szerencsétlenség történetét dolgozza fel, ezzel gyarapítva a tengeralattjárós filmek szűk táborát.

A téma alapos ismerőjeként sem tudnék egy tucatnál több tengeralattjárós mozit mondani. A bezártság érzetét csontig hatolóan átadó német, A tengeralattjáró (Das Boot) című, 1981-ben készült film talán a legismertebb ebben a műfajban. Saját kedvencem azonban a Sean Connery főszereplésével készült a Vadászat a Vörös Októberre (1990), amiben a tengeralattjárók, mint víz alatti erődök jelennek meg. Ezt követően pedig olyan további mozik gyarapították ezt a listát, mint Az utolsó esély (1995) Denzel Washington és az U-571 (2000) Matthew McConaughey főszereplésével. Az előbb felsorolt alkotások a második világháborútól egészen a közelmúlt eseményeikéig fedik le a történelmet. Vannak, amik kizárólag a tengeralattjárókra koncentrálnak, mások pedig a történelmi-politikai helyzetet tematizálják. És hogy hova tartozik a Kurszk?  A válaszhoz előbb nézzük a konkrétumokat!

A K-141 Kurszk orosz atomtengeralattjáró 2000. augusztus 12-én semmisült meg egy meghibásodás okozta torpedó robbanás, pontosabban robbanások következtében. A nem megfelelő karbantartás és a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása miatt a tengeralattjáró, legénységével együtt a Barents-tenger fenekére süllyedt. A katasztrófát fokozta, hogy az orosz kormány nem fogadott el nemzetközi segítséget a mentés során, a rendelkezésre álló mentőkomp (értsd: kicsi tengeralattjáró) pedig szintén az elmaradozó karbantartás miatt nem tudott dokkolni a Kurszk éppségben maradt részéhez. Napokkal később a legénység az oxigénhiány és a víz beszivárgása miatt megfulladt.


Visszatérve a kérdésünkre: Vinterberg filmje a szerencsétlenség áldozatairól szól, az orosz katonai vezetést okolva, nem mellőzve a matrózok családtagjait sem. A film négy különböző cselekményszálon fut. Az első a tengeralattjárón rekedt legénység és ezzel együtt a víz alatti koporsóba szorultságot járja körül. A túlélők közül kiemelkedik Mihail Averin (Matthias Schoenaerts), aki hidegvérét megőrizve próbálja irányítása alá venni a többieket. Egyedül Schoenaerts, valamint a kilences rekeszben ragadt társai hoznak valamivel árnyaltabb figurát, a többi színész pedig az általuk megszokott precizitással játszanak, de nem kimagaslóan. Mihail felesége Tanya (Léa Seydoux), aki gyermekükkel és a többi matróz családjával karöltve küzd, hogy kicsikarjon valamit az orosz vezetésből. Ők is passzivitásra ítéltettek, csak ők a parton és otthonaikban. A harmadik és negyedik történetszál a tengeren zajlik: és a két „szembenálló” katonai csoport vezetőit láthatjuk benne. Az orosz oldalon Gruzsinszkij tábornok próbál megtenni mindent, hogy időben kihozza az áldozatokat, azonban nemzetközi segítséget nem fogadhat el. A brit oldalon pedig David Russel (Colin Firth) vár a megengedő orosz válaszra. Ez a szituáció adja a cselekmény gerincét, egyre fokozva a feszültséget.

A képek is hangsúlyozzák a cselekmény kiszélesítését. A Kurszk kihajózásakor konkrétan kiszélesedik a képkeret is. Egyszerű, de nagyon hatásos eszköz, ami kihangsúlyozza, hogy ne csak a bajban rekedt matrózok várakozására számítsunk, több dolog fog itt történni. Ennek hozadéka, hogy kevésbé érezzük szűkösnek a tengeralattjáró belsejét. Említésre méltó még az a sokáig egyetlen beállításban felvett jelenet, amikor Mihailnak egyik társával a tengeralattjáró víz alatti részében kell keresnie oxigénpatronokat. A hosszú snitt kiválóan fokozza az izgalmakat, a kézikamera pedig különös realitásérzetet ad a jelenetnek.

A megtörtént eseményeket a fikció hol felülírja, hol kibővíti, így a történet ismerőjeként is értek meglepetések, és egy percig sem hagyott nyugodni az alkotás. A balesetért, vagyis a teljes legénység haláláért a film az orosz katonai vezetést okolja, mind verbálisan – talán már túl sok kiszólással és utalással –, mind a vezetők környezetének párhuzamba állításával. Míg Russel és a brit tengerészet üvegfalú irodákban kiderítik, hogy a torpedórobbanás mekkora volt a Richter-skálán, addig az orosz oldalon rendszerint elromlik valami. A téma szerelmeseinek nagyszerű szórakozás, sőt tartalmas élmény a Kurszk, akit pedig nem érintett még meg a tengeralattjárók csodálatos és egyben rettenetes világa, az a tétlenségbe kényszerült karakterek próbálkozásai és a sokáig fenntartott feszült izgalom miatt tehet vele egy próbát.

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés21 Votes65
80
Értékelés
Kurszk
Összességében
A tengeralattjárós filmek tematikus csoportjának egy kiemelkedő darabja lett a Kurszk, ami nem áll meg a víz alatti legénység drámájánál, hanem a víz fölé emelkedik és kiszélesíti a spektrumot. A négy cselekményszál nem kusza, pontosan érthetőek az események és még az izgalom sem hiányzik belőlük.
Pozitívumok
Kiváló kamerakezelés
Feszültséggel teli
Nagyszerű színészi játék
Negatívumok
Túl sok a fricska az orosz vezetés felé
Nem jön át igazán a bezártság érzet