A vallás és a patriarchátus összefonódása olyannyira be van ivódva a társadalom – és így valóságunk – szövetébe, hogy gyakran észre se vesszük ennek megnyilvánulásait. A férfiak és nők hierarchikus elrendezése, alá-fölé rendelt viszonya, vagy egyszerűen szerepköreik meghatározása mind ennek a kivetülése is. Vannak, akik észre sem veszik, mi zajlik körülöttük. Vannak, akik ezt felismerik, de beletörődnek. És vannak, akik ki akarnak ebből törni. A LUX Filmnapok egyik döntőse, az Isten létezik, és Petrunijának hívják szatíra-dráma egy ilyen emberről.

Ahogy az ortodox keresztény Európában a legtöbb helyen, így Észak-Macedóniában is komoly szerepet játszik a hétköznapokban a vallás, ennek megfelelően tartják a legfőbb ünnepeket is. Vízkeresztkor például a pópa behajít a fagyos vízbe egy keresztet, amelyet a közösség férfi tagjai próbálnak kiszedni: akinek sikerül, arra szerencse vár az évben. A filmkörülmények szülte hőse a munkanélküli Petrunija, aki a kisvárosi léttől megcsömörlötten, egy újabb céltalan interjú után battyog hazafelé, amikor kiszúrja a merülésre készülő menetet. Hirtelen felindulásból beveti magát a vízbe ésmegkaparintja a keresztet, ami miatt végül a rendőrségen találja magát: elvégre nőként nem tehette volna ezt. Viszont kinek a törvényeit sérti ezzel – már ha bármit is sért?


Az Isten létezik, és Petrunijának hívják a kelet-európai filmek lassabb ütemével tár elénk lokális, regionális és globális problémákat. Teona Strugar Mitevska forgatókönyvíró-rendező párbeszédeinek mind megvan a helye, ahogy képi megvalósításai is ahhoz járulnak hozzá, hogy jobban átlássuk a helyzetet. Betekintés ez egy olyan, nem is oly távoli világ működésébe, ahol a közélet és az egyház továbbra is összefonódik, és ahol kizárólag csak férfiak markában összpontosul a hatalom. Mitevska filmjével olyan kérdéseket tesz fel, amiket többen feltettek előtte, és amelyeket folyamatosan feltesznek ma is: miért legyen valakinek más a sorsa csak azért, mert nő?

Zorica Nusheva kiválóan testesíti meg Petruniját, aki egyetemet végzett értelmiségiként nem talál munkát egy olyan helyen, ahol a nő vagy titkárnő, vagy eladó, vagy varrónő lehet. Folyamatosan szembesül a szexizmussal és a diszkriminációval, amely a tetőfokára hág a status quót megkérdőjelező „keresztlopásával”. Míg Petrunija drasztikus cselekedetét követően a csendes ellenállás módját választja, addig Slavica, egy újságírónő, talán a rendező szócsöveként teszi fel direkt kérdéseit. A két karakter minimálisan érintkezik, de mégis érezni közöttük egyfajta köteléket.

A film finom humora kiválóan szemlélteti a társadalmi hierarchia érthetetlen ellentmondásait, a komikus helyzetek viszont valós abszurditásukból fakadnak, és nem azért, mert komédiát szeretett volna az alkotó. Pont emiatt válik erőteljessé a mű: amit látunk, amit hallunk, pontosan megtörténhet – aki pedig tartózkodott huzamosabb ideig a Balkánon, az tudja, hogy valószínűleg már meg is történt. A hatékonyságot tovább fokozza a közeli kameravezetés, amivel jobban kirajzolódnak az arcok és kifejezések, illetve testközelibben élhetjük meg az eseményeket.

A női karakterek mellett az archetípusként szolgáló férfiak is remekül hozzák figurájukat: az egyházat megtestesítő pópa, a karhatalomnak testet adó rendőrfőnök vagy a hőzöngő csőcselék. Szintúgy a kísérő női szereplők, akik a beletörődés vagy a nemtörődömség megnyilvánulásai. Ha pedig kicsit távolabbról szemléljük az eseményeket, akkor észrevehetjük, hogy ez a film nem egy észak-macedón városkáról szól, hanem a világon megjelenő, érthetetlen és értelmetlen ellentétekről, egyenlőtlenségekről és ellentmondásokról, amelyeknek forrásait és alapjait sem tudná már senki ésszerűen definiálni. Az Isten létezik, és Petrunijának hívják nem mond újat, de igazán egyedi, megfontolt és ötletes módon teszi azt. Játékideje ugyan nem hosszú, de ütemezése még kissé elnyújtottá teszi időnként. Ettől függetlenül egy kiváló film, amely fontos témákra világít rá, de mindezt reményteli módon, utalva arra, hogy van mód a változásra. Emellett pedig egy remek vitakezdeményező egy olyan országból, amely régóta küzd azért, hogy legyen saját identitása, és hogy komolyan vegye környezete és a globális színtér.

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés0 Votes0


Isten létezik, és Petrunijának hívják
Összességében
Az Isten létezik, és Petrunijának hívják egy jól megírt és rendezett film a nemi egyenlőtlenségekről és a társadalmi hierarchiáról, amely egy kisvároson keresztül globális problémákra mutat rá, mindezt remek képi világgal és humorral.
Pozitívumok
Remek alakítások
Fontos és elgondolkodtató témák szemléltetése
A szatíra jó alkalmazása
Negatívumok
Lassú tempó