Kétség sem fér hozzá, hogy az év hátra levő részének egyik legizgalmasabb alkotásának a Taika Waititi (Thor: Ragnarök) által rendezett JoJo Rabbit című, második világháborús szatíra ígérkezik. Néhany külföldi kritikus az idei Torontói Filmfesztivál keretén belül pedig már meg is tekinthette a nem mindennapi alkotást, amely épp annyira lett megosztó, mint amennyire az előzetesei alapján is tűnt.

Matt Goldberg – Collider

Waititi nem azt akarja megmutatni, hogy a gyűlölet miért tud vonzó lenni – azt akarja megmutatni, hogy miért lesz mindig elenyésző és nevetséges az emberi természet pozitívumai mellett.

Owen Gleiberman – Variety

A JoJo Rabbit egy hipszter feel-good náci komédia. A Jojo Rabbit humorának nem az a végső célja, hogy megnevettessen, hanem az, hogy a közönség azzal áltathassa magát, hogy egy magát vakmerőnek tettető filmet szeret, miközben valójában eléggé rendezett és visszafogott.

Todd McCarthy – The Hollywood Reporter

Azon pimaszság, ahogy a film a radikális náci nézeteket nevettetésre használja, majd átcsavarja őket érzelmi adalékokra, újból megosztja majd a közönséget, de elég valószínű, hogy a fiatalabb nézőket nem fogja zavarni a film felelőtlen hozzáállása.

Tim Grierson – Screen Daily

Ahogy korábban Az élet szép, úgy a Jojo Rabbit is végső soron amellett érvel, hogy a szeretet legyőzi a gyűlöletet. Szép gondolat, de nem túl meggyőző – és nem is nagyon vicces