Happy End (Happy End – 2017) [Kritika]

by Paulus Barbaraon 2017-10-06
Michael Haneke a 2012-es Szerelem óta nem jelentkezett új filmmel, pedig korábbi filmjei (úgy, mint az A zongoratanárnő, Fehér szalag, Caché) számos elismerést és díjat hoztak neki. A rendező idén töltötte be hetvenötödik életévét, így aktuális lehet a kérdés, vajon a Happy End hangzatos címe egyben pályafutásának lezártságát is fogja jelenteni? A cselekmény kezdetekor a 12 éves Eva apjához és annak új családjához költözik, miután édesanyja gyógyszer túladagolás […]

Egyenesen át (Flatliners – 2017) [Kritika]

by Kurdics Zoltán Gáboron 2017-09-28
A múltat el kell engedni. Erre a filmre minimális elvárásokkal ültem be. Az eredeti filmet is csak pár hete láttam, ami nem igazán tetszett, így a nosztalgia faktor se segíthetett, de az új filmmel egészen más a helyzet. Az alapötlet érdekes, de egyben idióta is. Gazdag jól kinéző kölykök orvosnak tanulnak, hogy pár év múlva még […]

Kingsman: Az aranykör (Kingsman: The Golden Circle – 2017) [Kritika]

by Gál Istvánon 2017-09-21
„Nemesnek lenni az, amikor képes vagy felülkerekedni régi önmagadon…“ Ha valaki feltenné a világ legsablonosabb kérdését, hogy ki a kedvenc filmrendezőm, valószínűleg nem Matthew Vaughn nevét vágnám rá egyből, holott egytől egyig minden filmjét imádom, ráadásul Guy Ritchie volt producertársának igencsak egyedi kézjegyei különlegessé teszik minden alkotását. Hogy miért is nem ő jutna egyből eszembe? […]

A kairói eset (The Nile Hilton Incident – 2017) [Kritika]

by Georgiadisz Leonidason 2017-09-17
A korrupció gyakorlatilag elválaszthatatlan része az emberiségnek. Ahogy a civilizációk fejlődtek és hivatalok, intézmények jöttek létre, egyre szélesebb körben terjedt el. Egyes helyeken annyira szervesen a mindennapok része, hogy a benne élőknek ez teljesen természetes. A komplex bürokrácia és a bonyolult jogrendszer elősegíti a korrupció kialakulását, és hamar azon kapjuk magunkat, hogy szívességekért vagy kisebb-nagyobb […]

Viktória királynő és Abdul (Victoria and Abdul – 2017) [Kritika]

by Horváth Péteron 2017-09-16
Korunk egyik fontos, ha nem legfontosabb kérdései az eltérő kultúrák találkozásainak és együttéléseinek viszonya. A Stephen Frears angol rendező nevével fémjelzett életrajzi ihletésű Viktória királynő és Abdul című angol történelmi dráma is ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik egy bárki számára fogyasztható, könnyed vígjátékos keretbe ágyazva. Itt jegyezném meg, hogy Frears a brit királynő és […]

Terminátor 2. – Az ítélet napja 3D (Terminator 2: Judgment Day – 1991) [Kritika]

by Trénon 2017-09-14
Minden művészeti ágnak vannak időtlen alkotásai. Legyen az zene, festészet, költészet, építészet, vannak olyan meghatározó, idő és feledés felett uralkodó képviselői, melyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A filmipar sem kivétel ez alól, ám manapság, mikor Hollywood megállás nélkül ontja és ontja ránk a nagyköltségvetésű filmorgiákat, érdemes egy pillanatra megállni, nagy levegőt venni és […]

Újra otthon (Home Again – 2017) [Kritika]

by Molnár Fruzsion 2017-09-13
Idilli csemege a romantikus „limonádé” szerelmeseinek Végül is miért ülünk be a moziba filmet nézni? Van, aki a popcorn miatt, van aki csak mert megteheti, és van aki az életérzés miatt. Az újra és újra átélt katarzisért, amit egy film adhat. Az Újra otthon pont egy ilyen film. Természetes lazasággal összeszedett családi vígjáték. Kedves, romantikus hangulatú, […]

Házimozi: Az egészség ellenszere (A Cure for Wellness – 2016) [Kritika]

by Debreczeni Attilaon 2017-09-09
Vannak rendezők, akik minden műfajon belül próbára teszik saját tudásukat. Ennek köszönhetően ritka az, hogy az ilyen rendezőknek minden filmjük igazán jól sikerüljön, de azért néhány alkotásukkal az ilyen művészek is hírnevet szereznek maguknak. Gore Verbinski-re is igaz ez, aki a 2002-es A kör című horrorral vált ismerté. De kipróbálta magát több-kevesebb sikerrel vígjátékok, családi […]

AZ (IT – 2017) [Kritika]

by Kovács Benceon 2017-09-06
Szeretném leszögezni a kritika előtt, hogy nem olvastam Stephen King 1986-os AZ című bestsellerét, viszont az 1990-es TV-re készült ‘AZ’ minisorozat nagy kedvencem, az első horrorfilmek között volt, amit gyerekként láttam ezért meghatározó filmélmény számomra, és a horrorhoz fűződő viszonyom egyik megalapozója. Nem véletlenül, hiszen hibái ellenére, lassan 30 évvel a bemutató után sem vesztett […]

Nyers (Raw / Grave – 2016) [Kritika]

by Georgiadisz Leonidason 2017-09-05
A felnőtté válás folyamatának egyik könnyen felismerhető fejezete, amikor egy „gyerek” a testi gyönyörökre kezd éhezni. Elkezdi érdekelni a saját és mások teste. Felfigyel a környezetére, változtatni akar, új dolgokat habzsol. A mai világban pedig egyre korábban és egyre több irányból szembesülhet a fizikai örömök nyújtotta lehetőségekkel, amire ránehezednek a többiektől érkező elvárások is, legyen […]