Színpadon az életem (Marvin ou la belle éducation / Reinventing Marvin – 2017) [Kritika]

Írta: Tóth KornéliaKözzétéve: 2018-04-29
A Színpadon az életem című film a velencei filmfesztivál Orizzonti válogatásában mutatkozott be, ahol a legjobb melegfilmnek járó Queer Lion díjat sikerült is elnyernie. Marvin Bijou, az érzékeny lelkű kisfiú egy poros kis faluban él zsarnok apjával, érzéketlen anyjával és erőszakos testvéreivel. Osztálytársai is durván bántalmazzák. Egy nap új igazgatónő jön az iskolába, aki felfigyel […]

Manifesztum (Manifesto – 2015) [Kritika]

Írta: Demeter ZitaKözzétéve: 2018-02-01
Az idegen szavak gyűjteményének meghatározásában a manifesztum: kijelentés, nyilatkozat, kiáltvány. Mozgalom, akárki, bárki egyénileg bejelentheti a sajátját, ha van tartalmas közlendője legyen az politikai, művészeti vagy más jellegű. A tartalom megfogalmazója lehet bróker, hajléktalan, tanár, lehet gyári munkás, televíziós hírolvasó, szülő, szinte teljességgel mindegy az aktuális megjelenés, a belülről fakadó merészség, a kurázsi lehet az, […]

A cukrász (The Cakemaker – 2017) [Kritika]

Írta: Demeter ZitaKözzétéve: 2018-01-26
Az Ofir Raul Grazier által rendezésre került izraeli-német alkotás a Karlovy Vary filmfesztiválon az ökumenikus zsűri által nyert díjazást és több nemzetközi fesztivál válogatásában is szerepelt. A rendkívül komplex tartalommal és esztétikummal rendelkező 1 óra 44 perc hosszúságú mozi felejthetetlen élményt nyújthat a néző számára. A történet télen bontakozik ki, viszonylag rövid idő, néhány hét, […]

Szerelem tesztelve (Ôtez-moi d’un doute – 2017) [Kritika]

Írta: Szelőczei ÁgnesKözzétéve: 2017-12-19
Általában kiver a víz az ilyen és hasonló című filmektől és mintha a magyar forgalmazóknak különös tehetsége volna erre, hogy a film eredetileg frappáns, idegen nyelvű címét úgy fordítják le, hogy az ember ne is várjon mást, mint valami ordító banalitást. Ezúttal hajlandó voltam megbocsátani, egyrészt mert roppant jól szórakoztam, másrészt ez most valóban találóra […]

A vendégek (The Party – 2017) [Kritika]

Írta: Tőzsér VirágKözzétéve: 2017-12-16
Ennek a filmnek a kiinduló helyzete eszünkbe juttathatja Az öldöklés istene [Roman Polanski] vagy a Hogyan nevezzelek? [Matthieu Delaporte, Alexandre de La Patelliere] című alkotásokat. Az alaphelyzet ugyanis megegyező: baráti/családi társaság gyűlik össze egy lakásban valamilyen apropóból, majd miután minden szereplőt felszínesen megismerünk, hirtelen egyre több olyan dolgot tudunk meg, ami az addig vélteket megkérdőjelezi bennünk. A vendégek esetében, […]

Lumière! (Lumière! – 2016) [Kritika]

Írta: Keresztes MagdiKözzétéve: 2017-11-11
Mindannyian láttunk már régi filmet, de ennél régebbit aligha, mert azt ők, a címet adó Lumière fivérek találták fel. A francia dokumentumfilm időutazásra hív a filmművészet megteremtői: Auguste és Louis Lumière szubjektív univerzumába. Az új korszakot nyitó fivérek eredeti, felújított filmkockáit rendezte önálló filmalkotássá a cannes-i filmfesztivál igazgatója, Thierry Frémaux. Ugyanő narrál a háttérből magával […]

Happy End (Happy End – 2017) [Kritika]

Írta: Paulus BarbaraKözzétéve: 2017-10-06
Michael Haneke a 2012-es Szerelem óta nem jelentkezett új filmmel, pedig korábbi filmjei (úgy, mint az A zongoratanárnő, Fehér szalag, Caché) számos elismerést és díjat hoztak neki. A rendező idén töltötte be hetvenötödik életévét, így aktuális lehet a kérdés, vajon a Happy End hangzatos címe egyben pályafutásának lezártságát is fogja jelenteni? A cselekmény kezdetekor a 12 éves Eva apjához és annak új családjához költözik, miután édesanyja gyógyszer túladagolás […]

A négyzet (The Square – 2017) [Kritika]

Írta: Georgiadisz LeonidasKözzétéve: 2017-10-01
A szatíra egy nagyon kényes műfaj, ahol az előadóknak, alkotóknak nagyon óvatosan kell egyensúlyozniuk. Az alapvető elképzelés az, hogy aktuális társadalmi és politikai tényezőket nagyítanak és figuráznak ki, eggyé válva velük. Egyszerűen mondhatjuk azt, hogy a szatíra először nevettet, majd elgondolkodtat, de nem feltétlen kell humorosnak lennie ahhoz, hogy működjön. Sőt, csak azért mert valami […]

Kedi – Isztambul macskái (Kedi – 2016) [Kritika]

Írta: Hajdu ÁgnesKözzétéve: 2017-08-30
A macskákról rengeteg ismeretterjesztő film készült már, Ceyda Torun török származású rendezőnő azonban nem egy egyszerű „cuki” ismeretterjesztőt készített ezekről a sokak számára elbűvölő állatokról, hanem egy mély gondolatokkal és konfliktusokkal teli dokumentumfilmet. Bevallom kételkedve ültem be erre a mozira, nem tudtam elképzelni mi is fogja fenntartani a figyelmemet közel 80 percen keresztül egy olyan […]

A remény másik oldala (Toivon tuolla puolen – 2017) [Kritika]

Írta: Georgiadisz LeonidasKözzétéve: 2017-08-28
Az empátia az emberi erények egyik legérdekesebbike és gyakorlatilag a filmipar egyik alappillére. Átadni és átérezni, hogy mit élhetnek át mások, függetlenül attól, hogy mi magunk voltunk-e már hasonló helyzetben. Izgalom, szorongás, bánat, öröm és más érzelmek végtelen sorát válthatja ki belőlünk egy jó film, üzenetének fő közvetítőjeként alkalmazva az empátiát. A humanitárius válságok legyőzésének […]