Köszönöm uram, de már 32 éve önnel él – őszinte rajongás Bettika tollából

Írta: Közzétéve: 2018-09-08
 

Egyszerre nagyon hálás és iszonyatosan nyomasztó egy olyan klasszikusról írni, mint a Macskafogó. Most őszintén, hányan gondoltátok már vízválasztónak, hogy valaki megfelelően reagált-e egy jól irányzott Macskafogó idézetre. Mert hát lássuk be, nehéz ma Magyarországon olyat találni, aki nem tudja betéve a film szövegkönyvét. Ha mégis, akkor őt azonnal ültessük a TV elé.
Vagy most az elkövetkező pár hétben a vászon elé. Mert 32 év után, a milliós rajongótáborral rendelkező klasszikus újra vászonra kerül, hála a Magyar Nemzeti Filmarchívum, a Pannónia Entertainment és a Macskafogó.hu áldozatos munkájának. Ráadásul digitálisan és hangban is felújítva, ezzel is teljesebbé téve az élményt, hogy egy 32 év alatt megkerülhetetlenné vált alkotást moziban nézhetünk meg.

Maga az „újra-premier” szeptember 13.-án lesz, de a szerencsésebbek és igazán gyorsak már válthattak jegyet a II. Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében szervezett díszbemutatóra az Urániába, ahol az alkotókkal történő kerekasztal beszélgetésen kívül egy exkluzív filmes relikvia- és designkiállítás és a Fourtissimo jazz-zenekar teszi még felejthetetlenebbé az eseményt. Aki ügyes volt és tudott jegyet venni, annak pacsi és ott tali!

De hogy ne maradjatok ti se érdekességek nélkül, kérdeztünk néhányat a direktor úrtól a sajtóvetítésen. Remélem lesz a válaszok között olyan, amit még nem tudtatok.

A film magyar-kanadai-NSZK koprodukció.
Ami a rendező bevallása szerint nagyon hasznos dolog volt, hiszen magyar volt az egész stáb, a finanszírozás viszont külföldről jött. A MOKÉP akkor döntött úgy, hogy támogatja a produkciót, mikor már a 2/3-a megvolt a filmnek és látható volt, hogy itt nem nagyon áll fenn az elhasalás veszélye. Ráadásul a külföldi szponzorációval könnyebb volt a külföldi forgalmazás is. A sikert mondjuk mi vívtuk ki. Angliában például 2 hónapig tartotta magát a TOP10-ben a bemutató után.

Ezek az adatok nagyjából a bevezető beszélgetésben kiderültek és lassan feltehettük izgatottan a kérdéseinket, de előtte a beszélgetés moderátora megkérdezte, hogy mégis mi adta a Macskafogó ötletét, hogyan jött létre a történet forgatókönyve.

S ekkor tudtam meg – bár ezt lehet sokan tudjátok már, hogy az egész film Jimmy GiuffreFour Brothers című művére épül.
Nepp József és Ternovszky Béla a dalt hallgatva döntötték el, hogy ehhez csinálnak egy animációs filmet. Ennyi. Eldöntötték és megcsinálták.

Saját örömre készült. Örömünkben csináltuk. 

– mondta Ternovszky Béla.

Talán ezt érezzük benne mi is. Meg hát azt a mérhetetlen profizmust, amivel például Deák Tamás hangszerelte a fent említett dalt, amit később akkori jazztanszakos hallgatói énekeltek fel. Aminek a jogdíja egyébként 10.000 dollárjába került a Pannónia Stúdiónak. (Mondjuk megérte!). Emellett előkerült a siker esetleges titkaként, hogy profi színészek „játszották” a karaktereket. Amit a forgatókönyv alapján előre fel is mondattak velük és így az animátorok már úgy „mozgatták” a karaktereket. A rajzolók meglévő hangsávot hallgatták, szinte a hangokra rajzolták a karakterek reakcióit.

Persze tele lett a film nyugati filmes panelekkel. Kezdve a 007-es utánérzéssel, a gengszterfilmek hangulatával, a Star Wars-on át, egyéb akkori popkultúrális elemeket alkalmazva, szinte sikerre ítélték a filmet, még akkor is, ha ezek a klisék még csak hangalámondásos VHS-en is voltak elérhetőek akkoriban.

Ekkor kaptuk meg a kérdezés jogát és rögtön meg is tudakoltam, hogy mennyi ideig készült a film.

Nettó 2,5 év. Ha megnézitek az alkotók listáját, közel 50 ember dolgozott rajta a Pannónia Stúdióban. De a rendező szerint hiába tűnik ez ma hosszú időnek, ez volt a normális.
Egyedül a Ludas Matyi készült el 1,5 év alatt, de az állami megrendelés volt és szorította őket az évfordulós határidő. El is mondta, hogy soha többé nem vállaltak ilyet, borzasztó volt ilyen rohamtempóban dolgozni.

A következő kérdésem az volt, hogy a 411-es rab száma, az E.T. pólós macska, a G08 jelentőséggel bírnak-e. A válasz egy kövér igen volt. Ebből a G08-ra derült konkrétan fény, Grabowsky a 007-es számot nem kaphatta meg, hát lett G08. A többit is easter eggnek szánták az animátorok, akik sokszor vittek a történetbe saját ötleteiket. Néha engedéllyel, néha utólag engedélyeztetve.

Megérdeklődtem még, hogy volt-e jelenet, ami elvérzett a vágóasztalon. Egy példát kaptunk, de az még a forgatókönyvből került ki a kanadai koproducer kérésére. Az első Safranek-Teifel konfliktust úgy oldották meg, hogy a Director feliratot nézve az ajtón, hallhatjuk Safi velőtrázó sikolyát. Ami kimaradt: ezután lesvenkel a kamera és lassan vér csordogál ki az ajtó alól. Na ezt túl erősnek ítélte a kanadai szponzor.

Az utolsó, és egyben legszemélyesebb kérdésem (ami közel 30 éve nem hagyott nyugodni), hogy Grabowski valóban megborotválkozik a rendőrségi URH-vevővel, miután kihívja a motoros rendőröknek a mentőt?

Igen!

– hangzott a velős válasz.

Természetesen ez is egy animátori geg volt. Valakinek akkoriban volt egy villanyborotvája, ami nagyon hasonlított arra a rádióra.

Remélem tudtam újat mondani és meghozni a kedvet a mozis megtekintéshez. Menjetek és élvezzétek a vetítővászon adta élményt, mert nincs is annál kellemesebb érzés, mint amikor egy kedvencedet újra moziban láthatod.