Jönnek a kacsák (Duck Duck Goose – 2018) [Kritika]

Írta: Közzétéve: 2018-04-21
 

A rajzfilmeket, animációs alkotásokat a legkisebbektől az idősebbekig minden korosztály szereti. Ez nem kérdés! Viszont az igazán jó mozik, amik mondanivalóval is rendelkeznek, és egyben szórakoztatnak is, továbbá világszerte ismertté váltak, abból valljuk be, kevés van. Ilyen volt például a Shrek első és második része, a Toy Story és a Verdák. Velük szemben a Jönnek a kacsák egész biztosan nem fog rekordokat döntögetni, sem megváltani a világot. Chris Jenkins rendezői bemutatkozása azonban ettől függetlenül egy igazán bájos és szórakoztató amerikai-kínai koprodukció lett. Jenkins animátorként egyébként olyan kellemesen szórakoztató projektekben vett részt, mint a Végre otthon! vagy a Vigyázz , kész, szörf!

A történet szerint egy Kínában élő vadlúdcsapat épp vándorlásra készül, hogy a zord, hideg telet átvészeljék egy kellemesebb vidéken, amit maguk közt csak Menedéknek hívnak. Itt repdes és vagánykodik filmünk főhőse Peng is, aki a csapat bohóca és legvagányabb lúdja is egyben. Továbbá szerelemes a kissé mogorva és katonás szabályokat követő madarak vezetőjének egy szem lányába, Dzsing-dzsingbe, amit persze az apósjelölt egyáltalán nem néz jó szemmel. A költözés előtti napon Pengre bízzák a fiatal ludakat, hogy Ő vezesse a kis csoportot a Menedékhez. Egy újabb vagánykodásnak köszönhetően Peng manőverezés közben belecsapódik az úton menetelő kiskacsák falkájába, ahol két testvér, Chi és Csao ennek köszönhetően elszakadnak a többiektől és magukra maradnak.

Pengnek a landolás közben súlyosan megsérül az egyik szárnya és kénytelen gyalog eljutni a Menedékhez, felhasználva a két kiskacsát útja során, amolyan védő pajzsként a félelmetes erdőben. Kezdetben természetesen az idegeire megy a két kis kolonc hápogós. Az egyikőjük egy kis pufi és nem teljesen százas, a másik pedig tudálékos, 16 napos korához képest meglehetősen fejlett intelligenciával rendelkezik és lenézi Penget. A játékidő során három főszereplőnk izgalmasabbnál izgalmasabb és felettébb szórakoztató kalandokba keveredik. Disznók közé kerülnek, folyamatosan nyomukban van egy skizofrén macska és egy furcsa mókus is keresztezi útjukat, aki annak ellenére, hogy néha úgy tűnik, nincs ki mind a négy kereke, segítséget nyújt a bajban. A baj pedig nagyon nagy ugyanis Pengről időközben lemondtak a vadludak, így csak magára és a két kiskacsára számíthat, ha szeretné elérni a Menedékhez.

Az alkotásban rengeteg filmes utalás fedezhető fel, ami hathatna közhelyesnek is, de valahogy mégis megállják a helyüket. Ahogy a különböző jeleneteknél használt bőséges szállóige és szójáték is. A filmben nincsen túl sok zenei aláfestés, sem betétdal, de amik helyet kaptak, azok tökéletesen visszaadják az aktuális jelenet hangulatát.

75
Értékelés
Jönnek a kacsák
Összességében
A Jönnek a kacsák-hoz az előzetese, valamint a leírása alapján nem fűztem túlzottan nagy reményeket, de ismét sikerült kellemesen csalódnom. Mivel többször is hangosan felnevetnem a film megtekintése közben, így azt kell, hogy mondjam abszolút pozitív élményt nyújtott a mozi.
Pozitívumok
Élethű, realisztikus animáció és gyönyörű tájképek
Folytonosság a film során, üresjáratok nélkül
Ötletes fő és mellékkarakterek
Fülbemászó dallamok
Negatívumok
Chi karakterének felnőttes, néhol erőltetett ábrázolása
Csao karakterének időnként idegesítő jelenetei
Több olyan jelenet /párbeszéd, amit csak felnőttek érthetnek