Hang nélkül (A Quiet Place – 2018) [Kritika]

Írta: Közzétéve: 2018-04-26
 

Egy horrorfilmbe csomagolt szerelmeslevél a szülőktől a gyerekeknek.

A történet szerint a földre olyan idegen szörnyek érkeztek, akik teljesen vakok és csak hallás alapján tudnak tájékozódni. A film során az Abbot család – nem épp egyszerű – mindennapjait követjük nyomon, valahol, egy Egyesült Államok béli kisvárosban. Nem is szeretnék többet elárulni a cselekményből, mert nem az a film igazi erőssége. Ellenben a világot amiben játszódik, olyan jól megalkották, hogy az bizony dicséretet érdemel. A Hang nélkül tele van remek ötletekkel és finom megoldásokkal. A téteket fokozatosan emelik és csak kevésszer adnak lazítást ebből a nyomasztó atmoszférából. Akkora zajban és hangzavarban éljük napjainkat, hogy a csendhez a nyugalmat társítjuk. Na, ebben a filmben a csend is nyomaszt, a zajok pedig egyenesen megrémítenek. Óriási feszültség járja át a vásznat.

Ritkán érezni ennyire személyesnek egy horrorfilmet. Ebben közrejátszhatott az is, hogy a rendező/főszereplő, John Krasinski (The Office sorozat) nem szereti a horrorfilmeket. Így, ennek a mozinak a középpontjában a család és nem az ijesztgetés áll. A hangkeverés valami elképesztő. Érezni a különbség a teljes csend és az apró háttérzajjal tarkított csend között, de van amikor óriási zaj töri meg ezt a “csendes” állapotot. A hangerő és a hangszín közti különbségek hihetetlenül erős kontrasztot adnak. Óriási munka lehetett így összerakni a háttérzajokat, van, hogy a legapróbb mozdulat is metál koncertnek érződik mikor közel a szörny.

A lények külsőleg a Stranger Things demogorgonjának és az Alien xenomorphjának a szerelemgyerekeiként jellemezhetők legkönnyebben, mégis egészen egyediek és végig félelmetesek. Emily Blunt (Holnap határa, Az ördög Pradát visel) és John Krasiniski párosa uralja a filmet. Mivel az életben is egy párt alkotnak, ezért nem meglepő, hogy ilyen jól működik a kémia közöttük. Átvitt értelemben ez a film tulajdonképpen tekinthető az ő közös gyermeküknek is. Fura mód egyébként pont a zene tekinthető a film gyenge pontjának. Az akció és horror jeleneteknél nagyon jól el van találva, de ahol lágyabb húrokat kéne megpengetni, ott giccsbe fordul. A család tagjainak sincs sok egyedi tulajdonsága, – kivétel ez alól talán a pár kislányát alakító Millicent Simmonds – mondhatnák őket papírmasé karaktereknek is, de olyan természetesen játsszák az átlagembereket, hogy ez egyáltalán nem zavaró. A mozi nagyon szép indie filmeket idéző látványvilággal operál. Jók a fények, szépek a tájak, a díszletek és a jelmezek pedig teljesen életszerűek.

85
Értékelés
Hang nélkül
Összességében
A Hang nélkül egy nagyon jó film a szülő-gyerek viszonyról és arról, hogy mi mindenre vagyunk képesek a gyermekeink érdekében. Egy nagyon eredeti ötlet, igazán egyedi módon tálalva. Nem bánom hogy a stúdió már be is jelentette a folytatást.
Pozitívumok
Ötletes és valóban eredeti
Jumpscare-ek indokolt használata
Remek film egy család működéséről
Átjárja a rettegés
Negatívumok
Néhol a zene
Kisgyermekes szülőknek nem ajánljuk