Emlékszem rád (Ég man þig / I remember you – 2017) [Kritika]

Írta: Közzétéve: 2017-10-27
 

Ha azt fontolgatod, hogy Izlandon töltöd a telet, ne ezt a filmet válaszd az esti mese helyett. Könyörtelenül elveszi a kedved a havas mezőktől és a mesés végeláthatatlan tájaktól. Maradjunk annyiban, hogy Yrsa Siguroardottir nem éppen a legjobb idegenvezető.

Hogy miért mondom ezt? Csapjunk a lecsóba! Nem spoilerezek, de biztosan ismerős az az érzés, amikor nem vagy egyedül a szobában. Nem tudod megmagyarázni, csak egyszerűen érzed. Ez történik három reykjavíki fiatallal is, akik az életük elől menekülve a lakatlan Hesteyri faluban kötnek ki, mondván új életet kezdnek. A hárman párban hosszútávon egyik században sem volt kifizetődő, főleg ha a három ember közül egy valaki nincs tisztában a játékszabályokkal. Na most, ha ehhez a titkos pincében még halott tetemek is párosulnak, olyan rémítően borzongató zenével a háttérben, amitől éjjel nem mersz kimenni pisilni, akkor fel kell tenned magadban a kérdést, hogy elég bátor vagy-e ahhoz, hogy a dráma és misztikus triller szavakkal felcímkézett filmnek valóban te vagy-e a legmegfelelőbb célközönsége.

Párhuzamosan egy másik történetnek is a szemtanúi lehetünk a fjord túlpartján, ahol egy kisfiát elvesztett pszichológus, Freyr próbálja összerakni az életéből maradt darabkákat, de valahogy mindig a Bernódus névbe botlik. Valamiért ebben a faluban sem szeretnek unatkozni. Időről időre megmagyarázhatatlan körülmények között elhalálozó és tömegesen öngyilkos öregekről, óvodát és temetőt feldúló ismeretlenekről hallani a rendőrség falai között. Vajon egy szekta tevékenykedik valahol az erdő közepén, akik bosszút akarnak állni egy 50 éve történt csúfolódós ovis közösségen? Vagy egy 70 éves tömeggyilkos gyilkolja sorra a nyugdíjasklubot?

Sajnos még mindig nem spoilerezhetek, de annyit elárulhatok, hogy a két történet egy bizonyos ponton összefolyik és ahogy a legtöbb filmben, itt is minden mindennel összefügg és „lehulla a lepella”. Ha szereted a filmadaptációkat és az északi írók stílusát, akkor ez a film egynek elmegy. Ugyan nem egy Beszélnünk kell Kevinről és a történet is elég leegyszerűsített, a cselekményekről nem is beszélve, mégis nyugisan furfangos.


65
Értékelés
Emlékszem rád
Összességében
Az emlékszem rád tipikusan az az első randis film, amikor a lány szorosan a fiúhoz húzódik, miközben a nagy kivetítőn a főszereplő hölgyemény éjszaka egy szál hálóingben, természetesen egyedül, kimegy sörért a ház melletti folyóhoz és hopp, hirtelen megjelenik egy arckrémet kicsit sem használó elöregedett szellem a háta mögött. Nyugi, sikítani ér!
Pozitívumok
Az északi írók összetéveszthetetlen stílusa
Negatívumok
Leegyszerűsített cselekmény